Az elmúlt időszak "Me too" kampányai kapcsán a közvélemény sokat foglalkozott a zaklatás témakörével, első sorban a zaklatás áldozatának szemszögéből. De mit is értünk munkahelyi zaklatás alatt és mit tehet egy vezető, akit hamisan ér ilyen vád, amely akár a karrierjébe is kerülhet. Ezekről is beszélgetett Kutasi Judit, a Hétfő - Egy Nő műsorában, Párkányi Rita ügyvéddel, a KCG Partners Ügyvédi Társulás alapító partnerével.
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint, zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek valamely védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Mindezek alapján a zaklatás tehát nem csak szexuális jellegű lehet, és akár egy ártó szándék nélküli, viccesnek szánt megjegyzés, vagy mozdulat is minősülhet zaklatásnak.
Tekintettel arra, hogy a zaklatás az egyenlő bánásmód követelményének a körében értékelendő magatartás, megsértése esetén az érintett munkavállaló munkaügyi pert indíthat személyiségi jogi igényének érvényesítése érdekében, vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóságához fordulhat.
A bizonyítási teher megfordul
Párkányi Rita, ügyvéd, a KCG Partners Ügyvédi Társulás alapító partnere azt mondta a Hétfő - Egy Nő című műsorban, hogy a munkahelyi zaklatásnak van egy gazdasági vonatkozása is, amivel gyakran találkoznak. Azért nehezek az ügyek, mert helyzetfüggőek, nagyon szubjektív megítélésűek. Jogi oldalról nehezen megfoghatóak az ügyek. Ráadásul ilyenkor megfordul a bizonyítási teher. A megvádoltnak kell bizonyítania, hogy ő nem követtet el visszaélést, vagy épp zaklatást. Nem ritka, hogy a cégeken belül egy munkacsoport áll fel, hogy kivizsgálja a zaklatási ügyet. Az ügyvéd megjegyezte azt is, hogy az ügyek zöme nem is szexuális zaklatással kapcsolatos, hanem az emberi méltóság megsértése miatt robban ki. Nem véletlen, hogy a nagy, főleg multinacionális cégeknek részletes etikai előírásaik vannak, hogy az ilyen jellegű helyzeteket megelőzzék, vagy szükség esetén megfelelő hatékonysággal és gyorsasággal tudják kezelni.
Párkányi Rita szerint az is előfordul, hogy a cégvezetőket alaptalanul ér egy ilyen szexuális zaklatási vád. Mindezek ellenére mindkét félnek az az érdeke, hogy egy független vizsgálat állapítsa meg, hogy mi történt a két fél között. Ha igaznak bizonyul a cégvezető elleni vád, akkor azt az ügyvéd szerint a társaságnak természetesen szankcionálnia kell, de ha hamis a vád, akkor a cégvezetőt megfelelő védelemben kell részesíteni. Párkányi Rita arra figyelmeztetett, hogy adott esetben karriereket tehet tönkre a hamis, szexuális zaklatással kapcsolatos vád, ezért jogi szempontból erre is fokozottan figyelni kell.
Ha a vezetőt támadják szexuális zaklatási váddal, akkor érdemes mindenképpen ügyvédhez fordulni, mert ilyenkor akár közvetítő szerepet is felvállalhat az ügyvéd a felek között, ha azok beszélő viszonyban maradtak. Ilyenkor a senkinek sem előnyös jogi hercehurca is elkerülhető, ha valamilyen peren kívüli egyezséget tudnak kötni a felek. Az ügyvédi iroda akár lehet egy semleges találkozó helyszíne.
Ha egy céget felkészületlenül ér a cégvezető elleni szexuális zaklatási vád, akkor sok hibát követhet el a vállalat a folyamat során. Ezt érdemes elkerülni. Egy ilyen érzékeny ügy kivizsgálása során az ügyvéd próbál kívülállóként tekinteni a felekre. Tanúkat hallgat meg a cégen belül. Eljuthat azonban az ügy egy olyan pontra, amikor kétségek merülnek fel a megvádolt cégvezetőt illetően, ilyenkor pedig tájékoztatni kell erről a társaság vezetését. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.
The content of this article is intended to provide a general guide to the subject matter. Specialist advice should be sought about your specific circumstances.
