Az alábbiakban az egyszerűség és átláthatóság kedvéért táblázatos formában összehasonlítjuk a leányvállalat és a fióktelep jellemzőit, hogy a gazdasági szereplők az előnyök és hátrányok mérlegelésével gyorsabban meghozhassák az alapítás kérdésében döntésüket.

 

Tulajdonság

Leányvállalat

Fióktelep

1.

önálló jogi személyiséggel rendelkezik

igen

igen

2.

alapítás szükséges

alapító tagok társasági szerződése

alapító tag(ok) létesítő határozata

3.

bejegyzés szükségessége a magyar cégnyilvántartásba

igen

igen

4.

jogszerűen folytathat gazdasági tevékenységet előtársasági szakaszban

igen

igen

5.

képviselet lehetséges-e

igen

nem

6.

képviselő titulusa

ügyvezető, cégvezető, vezető állású munkavállaló

fióktelep vezetője

 

képviselő alkalmazási formája

alkalmazotti jogviszony (munkaviszony) vagy a magyar kft-vel kötött megbízási jogviszony

alkalmazotti jogviszony (munkaviszony), tartós megbízási jogviszony, kiküldetés

 

külföldi társaságban betöltött tisztséggel való összeférhetetlenségi előírás

nincsen

nincsen

 

cégjegyzés módja

önállóan vagy együttesen

önállóan vagy együttesen

7.

alaptőke

legalább 3.000.000 Ft (kft.)

nincs jogszabályi minimuma, azonban a külföldi alapító a zavartalan működéshez folyamatos vagyont köteles biztosítani

8.

a külföldi társaság felelőssége

Alapvetően a külföldi anyacég nem felel a leányvállalat tartozásaiért. Kivételesen a mögöttes felelősség megállapításra kerülhet a jogszabályban meghatározott feltételek együttes fennállása esetén (pl. hiányos könyvvezetés, többségi befolyással visszaélés stb.)

A külföldi anyacég korlátlanul és egyetemlegesen felel a fiókteleppel.

9.

Munkáltatói jogok

Kft. esetében az ügyvezető vagy az erre kifejezetten hatáskörrel felruházott munkavállaló gyakorolja

a fióktelepen keresztül az anyacég gyakorolja

 

10.

kettős könyvvezetés kötelezettsége fennáll-e

igen

igen

11.

éves beszámoló kötelezettsége

önálló, a mérlegfordulónapot követő 150 napon belül közzé kell tenni

önálló, mérlegfordulónapot követő 150 napon belül közzé kell tenni

12.

könyvvizsgáló kötelező alkalmazása

kettős könyvvezetés és több mint 50 munkavállaló alkalmazása, valamint 100 millió forintos nettó árbevétel esetén

kettős könyvvezetés és több mint 50 munkavállaló alkalmazása, valamint 100 millió forintos nettó árbevétel esetén

13.

könyvvizsgálat esedékessége

éves átlagos 200 munkavállaló foglalkoztatása esetén

éves átlagos 200 munkavállaló foglalkoztatása esetén

14.

gazdasági év eltérhet-e a naptári évtől

igen

igen

15.

átalakulással jogi formát válthat-e

másik gazdasági társasági formába, igen

alapvetően nem megengedett

16.

önálló adóalanyisággal rendelkezik

igen

igen

The content of this article is intended to provide a general guide to the subject matter. Specialist advice should be sought about your specific circumstances.