2018. október 31-én nyújtotta be a Kormány az Országgyűlés részére a T/3293. számú törvényjavaslatot (a továbbiakban Javaslat), mely bizonyos törvényeknek az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő módosításáról szól. A Javaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezéseinek módosítását célozza.

Javaslat megalkotásának háttere

Szamos mai kozepulet olyan epiteszeti alkotas, amelyet a rendszervaltozast megelőző időszakban műkodő allami tervezővallalatok alkalmazottai hoztak letre, igy ezeknek a terveknek a felhasznalasakor, elsősorban az epuletek atepitese soran, gyakorlati problemak merulnek fel, kulonosen a szerzői vagyoni jogok allami tulajdonlasanak kerdesere tekintettel.

Tovabbi nehezseget jelent, hogy a megszűnt allami tervezőintezetek epiteszeti- műszaki dokumentacioinak egy resze, illetve a privatizaciot megelőzően allami penzeszkozok felhasznalasaval keszult epuletek tervdokumentacioinak egy resze jelenleg is az egyes jogutod tarsasagok birtokaban van.

A Javaslat elsődleges celja ennek megfelelően a rendszervaltozast megelőző időszakban műkodő allami tervezőintezetek alkalmazottai altal keszitett tervekhez kapcsolodo szerzői jogok rendezese, illetve a jelenleg rendezetlen jogi sorsu tervdokumentacioknak a Lechner Tudaskozpont Nonprofit Kft. (Lechner Tudaskozpont) reszere tortenő atadasa.

A jelenlegi és korábbi jogi környezet

Az Szjt. 1999. szeptember 1-jen lepett hatalyba, amely a munkaviszonyban letrehozott művekkel kapcsolatban rogziti, hogy eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége." Az igy megszerzett vagyoni jogok a munkaltato szemelyeben bekovetkezett jogutodlas eseten atszallnak a munkaltato jogutodjara. [Szjt. 30. (1)-(2) bekezdesek]

Az Szjt. hatalybalepeset megelőzően a szerzői jogrol szolo 1969. evi III. torveny (regi Szjt.) azonban meg nem ismerte a vagyoni jogok teljes mertekű atszallasanak lehetőseget. A regi Szjt. a vagyoni jogok szabalyozasa soran ugy rendelkezett, hogy ha a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelezettsége és a munkáltató a munkaviszony tartalma alapján a mű felhasználására jogosult, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül, és a felhasználás joga az átadással száll át a munkáltatóra. A munkáltató ezt a jogát a munkaviszony tartalma által meghatározott körben szerzi meg, és csak működési körén belül gyakorolhatja. A szerző a művet e körön kívül is csak a munkáltató hozzájárulásával használhatja fel, de hozzájárulását a munkáltató csak alapos okból tagadhatja meg."

Szabályozandó esetek

A jelenlegi es a korabbi jogi szabalyozas elterese miatt a Javaslat indokolasa negy szabalyozando esetet kulonboztet meg az alabbiak szerint.

  • Az Szjt. hatalybalepeset, azaz 1999. szeptember 1-jét megelőzően, munkaviszonyban, jogutódlással megszűnt állami vállalatok keretén belül készített tervekhez kapcsolódó jogok a Magyar Allamot illetik az allami vagyonrol szolo torveny alapjan, mint az allamot megillető olyan immaterialis, vagyoni ertekkel rendelkező jogosultsagok, amelyeket jogszabaly vagyoni ertekű jogkent nevesit.

    Az APV Rt. egyik hatarozataban ugy rendelkezett, hogy a jogutod tarsasagoknal őrzott dokumentumok vagyoni jogai valtozatlanul allami tulajdonban maradnak, tekintettel arra, hogy ezek es a hozzajuk kapcsolodo vagyoni ertekű jogok nem kerultek be a jogutod konyveibe, az atalakulasi es a vegleges vagyonmerleg reszet sem kepezik. A Javaslat ennek megfelelően rogziti, hogy a jogutodlassal megszűnt allami vagy tanacsi tulajdonu tervezővallalatokban – jellemzően a 70-es es 80-as evekben - letrehozott epiteszetiműszaki dokumentaciokhoz es az azok alapjan megvalositott epuletekhez fűződő szerzői jog reszet kepező felhasznalasi jog vagy vagyoni jog a nemzeti vagyon reszekent az allamot illeti meg.

    Ez alol kivetelt jelent, ha a kozvetlen vagy kozvetett jogutod bizonyitani tudja, hogy a jogutodlas soran a megszűnt tarsasagot illető tervvagyonba tartozo immaterialis eszkozoket a szervezetben fennallo vagyoni reszesedessel (pl. uzletresz, vagy reszveny) egyutt szerezte meg a privatizacios szerződesben az allamtol. Ebben az esetben tehat az emlitett felhasznalasi es szerzői vagyoni jogok a jogutodlassal megszűnt szervezet jogutodjat illetik meg.
  • A kovetkező eset, melyet a Javaslat szabalyozni kivan, az 1999. szeptember 1-jét megelőzően munkaviszonyban, a jogutód nélkül megszűnt állami tervezővállatoknál készített tervekhez fűződő szerzői vagyoni jogok. A regi Szjt. fentiekben emlitett rendelkezese alapjan ebben az esetben a tervező a művet felhasznalasra adta at a munkaltatojanak, a munkaltato jogutod nelkuli megszűnesevel pedig ez a felhasznalasi jog visszaszallt a szerzői vagyoni jogok maradekaval rendelkező tervezőre.

    Jogutod nelkul megszűnt allami vagy tanacsi tulajdonu tervezővallalatokban letrehozott epiteszeti-műszaki dokumentaciok alapjan letrehozott alkotasok jellemzően kozepuletek vagy szamos lakast tartalmazo lakoepuletek, melyeknel gyakran fordulhat elő, hogy atepites valik szuksegesse. Ennek megfelelően a Javaslat lehetőve teszi, hogy a tervező, mint az epiteszeti-műszaki dokumentaciohoz fűződő felhasznalasi vagy vagyoni jogok jogosultja a tervek felhasznalasaert a Magyar Epitesz Kamara es a Magyar Mernoki Kamara kozos szabalyzataban meghatarozott dijazast koveteljen. Amennyiben a jogosult a szabalyzatban foglalt dij merteket vitatja, akar a tervező, akar az allam, mint felhasznalo a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett műkodő szerzői jogi szakertői testulet tagjai kozul valasztott egyeztető testulethez fordulhat.

    Ez az eljaras azonban kesleltetheti az atepitessel kapcsolatos allami beruhazasok megkezdeset, ezert abban az esetben, ha a tervező ugy nyilatkozik, hogy csak a szakmai kamarak szabalyzataban megallapitott felhasznalasi dijtol elterő mertekű dijazasra tart igenyt, es a felhasznalast egyebkent nem ellenzi, az allam vallalja az egyeztető testulet eljarasaert fizetendő dij megfizeteset. Az egyeztető testulet altal javasolt osszeget egyik fel sem koteles elfogadni, annak vitatasa eseten barmelyik fel birosaghoz fordulhat. Ez azonban nem akadalya az allam altali felhasznalas megkezdesenek, amennyiben a szakmai kamarak szabalyzata szerinti dijat letetbe helyezte.
  • A harmadik eset az Szjt. hatalybalepeset, azaz 1999. szeptember 1-jét követően, munkaviszonyban, jogutódlással megszűnt munkáltató keretén belül készített tervekre vonatkozik. Az Szjt. fentiekben hivatkozott rendelkezesei szerint ilyenkor a mű atadasaval a vagyoni jogokat a szerző jogutodjakent a munkaltato szerzi meg, ha a mű elkeszitese a szerző munkaviszonybol folyo kotelessege. Az igy megszerzett vagyoni jogok a munkaltato szemelyeben bekovetkezett jogutodlas eseten atszallnak a munkaltato jogutodjara. A felek azonban megallapodhatnak abban, hogy a jogelőd szervezet tulajdonosa a szerzői vagyoni jogokat nem ertekesiti.

    Ebben az esetben a Javaslat azon rendelkezese iranyado, mely szerint az epiteszeti alkotashoz es az epiteszetiműszaki dokumentaciohoz fűződő szerzői felhasznalasi vagy vagyoni jogok jogosultja az epiteszeti alkotas es a dokumentacio ismetelt, illetve az epiteszeti- műszaki dokumentacio alapjan mar megvalositott epulethez kotődő felhasznalasert annak tulajdonosatol a szakmai kamarak szabalyzataban ajanlott dijakat kerheti. Az emlitett dijszabastol ebben az esetben a felek szabadon elterhetnek.

    A szakmai kamarak altal megallapitando dijszabas bevezetese egyebkent a biroi jogalkalmazas elősegiteset is celozza azaltal, hogy az epiteszeti-műszaki dokumentaciok felhasznalasaert megallapitott dijak vitatasara es ervenyesitesere iranyulo peres eljarasokban a birosagok szamara iranymutataskent szolgal.
  • Vegul a Javaslat szabalyozza a 1999. szeptember 1-jét követően, munkaviszonyban, jogutód nélkül megszűnt munkáltató keretén belül készült tervekhez fűződő szerzői jogokat is. Ebben az esetben az epiteszetiműszaki dokumentaciohoz fűződő szerzői felhasznalasi vagy vagyoni jogoknak nincsen jogosultja, azaz uratlan jogok, amelyek a Javaslat rendelkezese szerint a nemzeti vagyon reszekent az allamot illetik meg.

A nemzeti tervvagyon

Amint arra a fentiekben is utaltunk, a rendszervaltast kovetően a privatizacio folytan jogutodlassal atalakult tervezővallalatok egy resze maig őrzi a jogelőd tervtarat, anelkul, hogy jogszerűen megilletnek az ahhoz kapcsolodo szerzői vagyoni jogok.

A Javaslat igy meghatarozza a nemzeti tervvagyon koret, amely az epiteszeti alkotasoknak az allam es az onkormanyzat tulajdonaban levő epiteszeti-műszaki dokumentacioi es ezek tekinteteben az allamot es az onkormanyzatot megillető szerzői felhasznalasi es vagyoni jogok osszesseget jelenti. A Javaslat rogziti tovabba, hogy az allam tulajdonat kepező nemzeti tervvagyonnak minősulő epiteszeti-műszaki dokumentaciok gyűjtese, megőrzese es vagyonkezelese allami feladat.

A Javaslat alapjan a nemzeti tervvagyon allami tulajdonba tartozo resze tekinteteben a tulajdonosi jogokat a Lechner Tudaskozpont gyakorolna, tekintettel arra, hogy a tarsasag rendelkezik a szukseges tudassal es gyakorlattal, amely lehetőve tenne, hogy a nemzeti tervvagyon korebe tartozo epiteszeti-műszaki dokumentaciok szerzőinek nyilvantartasa es a dokumentaciok kezelese naprakesz es elerhető legyen.

Építészeti szerzői jogi nyilvántartás

A Javaslat az Etv. altal szabalyozott nyilvantartasok kozott helyezne el a Lechner Tudaskozpont altal vezetett epiteszeti szerzői jogi nyilvantartast, amelynek reszletes szabalyait miniszteri rendelet allapitana meg. A szerzői jogi nyilvantartas előre meghatarozott szempontok alapjan osszegyűjtott informaciokat, adatokat, igy szemelyes adatok korebe eső adatokat is tartalmazna, ezert ez utobbi adatok koreről, kezeleseről es kezelesuk időtartamarol is szukseges rendelkezni a torvenyben. A kezeles időtartamaval kapcsolatban a Javaslat rogziti, hogy arra hataridő nelkul kerulhet sor, tekintettel arra, hogy igy a vedelmi idő lejartat kovetően is a nyilvantartasbol megismerhető lesz az az informacio, hogy a vedelmi idő mikor jart le, illetve megallapithato lesz, hogy a szerzőt ettől fuggetlenul is megillető jogok (pl. a nev feltuntetesenek joga) kit illetnek.

A Javaslat szerzősegi velelmet allit fel, rogzitve, hogy az ellenkező bizonyitasaig valamely epiteszeti alkotas eseten azt kell szerzőnek tekinteni, aki a szerzői jogi nyilvantartasban szerzőkent szerepel. Ennek megfelelően egy epulet atepitese, terv atdolgozasa eseten a nyilvantartasban szerzőkent megjelolt szemelytől szukseges felhasznalasi engedelyt kerni.

Árva műnek minősülő építészeti alkotások felhasználása

Arva műről akkor beszelunk, amikor egy műnek, illetve valamely teljesitmenynek a jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartozkodik es a felkutatasara az adott helyzetben altalaban elvarhato gondossaggal, johiszeműen elvegzett jogosultkutatas nem vezetett eredmenyre [Szjt. 41/A. § (1) bekezdes]. Annak erdekeben, hogy ilyen esetben az arva művek felhasznalasa ne lehetetlenuljon el, az Szjt. lehetőve teszi, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kerelemre engedelyezze az arva mű felhasznalasat [Szjt. 41/B. § (1) bekezdes]. A Hivatal altal nyujtott felhasznalasi engedely legfeljebb ot evre szol, Magyarorszag teruletere terjed ki, nem kizarolagos, nem atruhazhato, tovabbi felhasznalasi engedely adasara es a mű atdolgozasara nem jogosit.

Tekintettel arra, hogy meglevő epiteszeti alkotasok eseten altalaban nem azok ismetelt tobbszorozese (utanepitese), hanem atepitese (atdolgozasa) a jellemző felhasznalasi mod, a Javaslat arva műnek minősulő epiteszeti alkotasok eseten lehetőve tenne, hogy amennyiben az epulet tulajdonosa terjesztene elő a felhasznalas iranti kerelmet, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalanak engedelye az epiteszeti alkotas atdolgozasara is kiterjedhetne. Emellett az engedely indokolt esetben kerelemre egy alkalommal az eredeti engedely időtartamaval, de legfeljebb ot evvel meghosszabbithato lenne, mivel az epiteszeti alkotas tervenek atdolgozasatol az epulet megvalositasaig hosszu idő telhet el, amelyre a jelenlegi ot eves felhasznalasi időkorlat nem feltetlenul elegendő.

Új szabad felhasználási eset épület helyreállítása esetén

A Javaslat uj szabad felhasznalasi esetet vezetne be, amely lehetőve tenne az epulet rekonstrukcioja erdekeben epulet, rajz vagy epuletterv formajaban megjelenő műveszeti alkotas engedely- es dijfizetes nelkuli tobbszorozeset, valamint a nyilvanossag szamara tortenő hozzaferhetőve tetelet. Az uj szabad felhasznalasi eset celhoz kotott, azaz kizarolag az epulet helyreallitasa erdekeben kerulhet ra sor es csak tobbszorozesre vonatkozhat. A Javaslat tisztazza a helyreallitas fogalmat is, amely az ujjaepitest, valamint az epiteszeti alkotas rendeltetesszerű es biztonsagos hasznalatra alkalmassa tetele erdekeben vegzett felujitasi tevekenyseget jelenti az epitmeny, epitmenyresz eredeti epiteszeti kialakitasanak megtartasa mellett.

Összefoglalás

Megallapithato, hogy a Javaslat hasznos es celszerű modositasokat tartalmaz a korabbi allami vallalatok munkavallaloi altal keszitett tervek jogi sorsanak tisztazasaval kapcsolatban, emellett a szerzői jogi nyilvantartas bevezetese es a szabad felhasznalasi esetek kiegeszitese az epiteszeti alkotasokhoz fűződő szerzői jogokkal kapcsolatos gyakorlati problemakra is megoldast jelenthet, kulonosen az epuletek atepitese eseten a tervek atdolgozasanak megkonnyiteset segithetik elő az emlitett modositasok.

Originally published by Epitesi Hibak.

The content of this article is intended to provide a general guide to the subject matter. Specialist advice should be sought about your specific circumstances.